Az élet minden területén előfordulnak kaotikus rendszerek,
legismertebb közöttük az időjárás. Ezek természetüknél fogva olyan
rendszerek, amiknek állapota hosszú távon előre nem jelezhető.
Ennek oka, hogy a kezdeti paraméterekben (például mérési hibákból
adódó) akármilyen kicsi eltérés rövid idő alatt teljesen más
viselkedést produkál. Népszerű megfogalmazása ennek a pillangó
effektus. Az előadásban egy a középiskolások számára közel álló példán
szemléltetem ezt a jelenséget és bemutatok egy matematikai eszközt,
amellyel a kaotikus rendszerek természetét tanulmányozzuk.
Kép forrása: Wikipédia
Dr. Wettl Ferenc:
A titok matematikája
11:00-11:30
Helyszín: K275
Van-e tökéletes biztonság? És ha van, mi annak az ára?
És ha azt már nem tudjuk megfizetni, hogyan növelhető a biztonság?
A válasz egyszerű, a bizonytalanság növelésével. De hogyan? Ezekről a
kérdésekről fog szólni az előadás.
Dr. Mihály György:
Nobel-díjas ötletek fizikai alkalmazásokban
10:30-11:00
Helyszín: díszterem
Hogyan lehet egy kristályra jellemző szimmetriát megváltoztatni, milyen kapcsolat van a szimmetria és az anyag fizikai tulajdonságai között?
Hogyan készíthető a korszerű nanotechnológiai eszközeivel analóg memória? Miért ígéretes anyag a grafén a kvantum-számítógépek megvalósításához?
Az előadás napjaink néhány izgalmas kutatási kérdését a Fizikai Intézet laboratóriumaiban folyó kísérletek bemutatásán keresztül vizsgálja, és egyúttal
ismerteti a hallgatók számára megnyíló lehetőségeket is.
Matematikai érdekességek a kerengőn
12:00-14:30
Helyszín: K épület, 1. emeleti galéria
Barkácsoljunk geometriát!
Elő az ollót vágjunk és ragasszunk! Modellek születhetnek az ügyes kezek alatt. Vajon milyen metrikát rejt az elkészült műalkotás?
Buffon-féle tű probléma
Egy nagy papírra párhuzamos egyeneseket rajzolunk, majd egy tűt (vagy inkább pálcikát vagy gyufaszálat) ejtünk rá.
Érdekes, hogy annak az esélye, hogy a tű metszi valamelyik egyenest, a pi (=3,14...) számmal áll kapcsolatban.
Erről kísérletekkel is és számolással is meg fogunk győződni.
Digitális napóra
Biztosan láttál már napórát. Hasonló egy hagyományos, analóg órához: van számlapja, és a kismutatót egy pálca árnyéka helyettesíti.
A digitális napóra a napórához hasonlóan nem használ se elektromosságot, se más energiaforrást, csak a nap árnyékát, ugyanakkor digitális.
Hogy ez hogyan lehetséges? És hogyan kötődik a matematikához? Ha szeretnél többet megtudni róla, gyere el, és nézd meg!
Galton-deszka
Golyókat gurítunk egy ütközőkkel tarkított pályán úgy, hogy a golyók minden ütközőnél véletlenszerűn mennek jobbra vagy balra.
Látni fogjuk, hogy a deszka alján a sok golyó közelítőleg a Gauss-görbét rajzolja ki!
Interaktív Mathematica
Interatív Mathematica alkalmazások a matematika különböző területeiről:
algebra, geometria, gráfok, számelmélet, függvénytan, felsőbb matematika.
Néhány további alkalmazás a kémia, fizika és egyéb természettudományos
területekről.
Minimál a matematikában
Gyermekkorunk egyik kedvenc játéka volt a szappanbuborék fújás, akkor örültünk, ha minél
nagyobb felszínű formákat (legtöbbször csak gömbszerű képződményeket) sikerült előállítanunk. Most
azt tudhatjuk meg, hogyan gondolkozik a természet, milyen felületek alakulnak ki különböző drótkereteken.
Negyedik dimenzió - új világszám!
A Platon-féle testek (ilyen például a mindenki által jól ismert kocka) mintájára a négy dimenziós térben is definiálhatunk szabályos testeket.
Míg három dimenzióban 5, négy dimenzióban 6 szabályos test létezik.
Ezek forgatására, láthatóság és megvilágítás szerinti bemutatására első ízben kerül sor a BME Természettudományi Karának 2012. évi nyílt napján.
Rend és rendezetlenség
Néhány olyan egyszerű, kézzelfogható matematikai érdekességet mutatunk be valódi kísérletekkel illetve számítógépes szimulációval illusztrálva,
melyekben a rend és rendezetlenség furcsa együttélése jelenik meg.

Bemutatjuk a Roger Penrose által fölfedezett kváziperiodikus parkettázást. E mintázatnak az az érdekessége, hogy nem periodikus, annak ellenére,
hogy azonos motívumok ismétlődnek benne. A látogatók maguk is játszhatnak a parketták kirakásával.

Bemutatunk kaotikus mechanikai rendszereket, melyek annak ellenére, hogy mozgásukat determinisztikus törvények irányítják,
véletlenszerűen viselkednek. A jelenség oka a kezdeti feltételekre érzékeny dinamikában rejlik.

Hasonló érzékenység az oka a Mandelbrot-halmaz végtelenül érdekes struktúrájának is. Számítógép segítségével látványos utazást teszünk a halmaz belsejében.
Tapintani lehet a matekot - avagy játékos beszélgetés a matematika kézzelfogható eszközeiről
A matematika tanulása során nem csak a látásnak és hallásnak, hanem a tapintásnak is fontos szerepe van. A tapintási ingerek rendkívül gyorsan jutnak a tudatba és a tudatalattiba, és az ujjak finom mozgatása is felserkentett agyműködést igényel.
Ezen információ sürgés-forgás farvizén a matematikai ismeretek is gyorsabban fejleszthetők, a megértett új módszerek maradandóbban rögzíthetők. Három területen adunk példát:
1. Megmutatjuk, hogy a szokványos A4-es papírlap hajtogatásaival milyen sokrétű mérési (geometriai és aritmetikai) ismeretek nyerhetők.
2. Alkalmasan szerkesztett vonalakon egyszerű egyenes vonalzó segítségével egy sor optimalizálási feladat elvégezhető. Kinyerhető például a nulla összegű mátrixjátékok optimális stratégiája. A méltatlanul mellőzött LOGARLÉC rehabilitációját is megkíséreljük.
3. A NIM játék kapcsán felvillantjuk a számrendszerek elméletének, az algoritmizálásnak, az alakfelismerési, tapintási, képzeleti elmetevékenységnek, a produkálási vágynak, a játékszenvedélynek és a humorérzéknek a szoros összmunkáját.