Az Erasmus+ tavaly óta működő program.
- Nem, az Erasmus mintegy 25 éves, 2021-ben kezdődött az új finanszírozási ciklusa, ezóta hívják “Erasmus+”-nak.
Az Erasmus+-ra csak kitűnő bizonyítvánnyal pályázhatnak hallgatók.
- Nem, közepes átlag felett lehet pályázni, de a pontozásban valóban előnyt jelent a jó tanulmányi eredmény.
Minden hallgató külföldön csak a saját szakjának megfelelő tárgyakat hallgathatja.
- Nem feltétlenül. A külföldi egyetem hozzájárulásával másmilyen tárgyakat is hallgathat, persze nem akármennyit. De ezek elfogadása a saját BME-s szakján nem automatikus.
A hallgatók szabadon választhatnak az európai egyetemek között.
- Nem, csak az Erasmus+ programban részvevő és a BME-vel kétoldalú megállapodást kötött egyetemekre lehet menni. De ez így is nagyon széles választékot jelent.
Csak Európába lehet menni az Erasmus+ programmal.
- Nem, EU-n, illetve Európán kívüli országok is csatlakoztak a program egyes részeihez. A rengeteg ország közül például Szerbia és Norvégia a teljes programban részt vesz, vagy Európán kívülről a program egyes részeihez csatlakozott Izrael és Grúzia. Még távolabbi célpontok: Ausztrália, Japán, Kína, Mexikó, Dél-Korea, stb. Érdeklődjünk a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságán, illetve a honlapjukon:
nki.bme.hu!
A programban részt vevő hallgatók számára ez mindenképpen komoly anyagi megterhelést jelent.
- Általában nem, de előfordul. Ez nagyon függ a célországtól. A megélhetési költségeket a támogatás mértéke csak részben követi. Sok függ attól is, hogy milyen szállást talál magának a cserediák. Ezzel kapcsolatban mindenképpen fontos érdeklődni a kinti egyetemek diákcsoportjainál és a BME-s Erasmus+ irodánál.
TTK-s hallgató csak TTK-s partnerintézményhez mehet és ilyenből elég kevés van.
- Valóban, csak a TTK partnereihez lehet menni, ezért érdemes csak azokat az egyetemeket átnézni, amelyeknél a TTK van feltüntetve. De ilyenből azért rengeteg van: több, mint 60 kapcsolat, Európa 17 országából.
Régen szakmai gyakorlatra is lehetett menni, most már nem.
- De igen! Sőt, szakmai gyakorlatra akár a diplomaszerzés után is lehet menni.
A TTK-ról kevés diák tud kijutni külföldre.
- Nem, arányaiban a TTK-ról sok a sikeres pályázó, de a keret még több pályázatot is elbírna. Szinte csak a formailag hibás pályázatok utasíttatnak el.
Külföldi egyetemekre a világlátás miatt megy az ember.
- Is. Érdemes olyan célpontot választani, ahol várhatóan jól is fogjuk érezni magunkat, kulturálisan is érdekeltek vagyunk, a diákok között is találhatunk életre szóló barátokra. De az egyetemek kurzuskínálata is eltérhet a BME-étől és szakmailag vonzó egyetemet érdemes keresni.
Hátrányos helyzetű hallgatóknak nem érdemes pályázniuk.
- Épp ellenkezőleg, a hátrányos helyzetű hallgató többlet támogatásra is jogosult.
A célország nyelvének ismerete alapfeltétel.
- Nem, a képzés nyelvének ismeretét kell igazolni, ez gyakran angol. Természetesen érdemes az ország nyelvét is tanulni és a képzés nyelvét is minél magasabb szinten elsajátítani, mert akkor tudunk legtöbbet növekedni az élményből.
Aki külföldön tölt egy szemesztert, az csúszik ennyit a BME-s diplomájával.
- Nem. A külföldön hallgatott tárgyakat legtöbbször minden további nélkül elfogadják a saját BME-s szakon, ezért olyan mintha itthon tanulna. A kötelező tárgyak pótlásáról kell gondoskodni, de jó esetben azokat is fel tudja venni kint a diák. Ezt érdemes előre tisztázni a szakfelelőssel.
+1. Sajnos idén kizárták a magyar egyetemeket az Erasmus-ból, kár is pályázni.
- Nem. Egyrészt a BME nem alapítványi egyetem, ezért ránk nem vonatkozik a kizárás. Másrészt egyelőre nem lehet véglegeset mondani a magyarországi állami fenntartású, de alapítványi modellben működő egyetemekről sem. Ezért a más egyetemeken tanuló barátainkat is lelkesítsük, pályázzanak bátran!